- Erről nem beszélek  – mondta halkan. – Veled nem. Te vagy a menedékem, ide nem hozom be a szomorú dolgokat.

A fiú összevont szemöldökei alól nézett le rá, értetlenül.

- Egyszer el fogom mondani, de kérlek, ne vedd el tőlem ezt, még ne. Itt, a mi kis világunkban, tiszta vagyok és boldog vagyok és bátor és szép. Szükségem van erre, hogy ne veszítsek talajt.

- Rendben, ahogy akarod. Majd egyszer.

- Majd egyszer.

És a lelkük csendben csókot váltott az őszi ég alatt.