Kicsit durva, nem tudom mit érezzek. Nem, nem ijedtem meg és igazából most sem félek. És nem pörgetem le az életemet magam előtt, és nem kaptam sokkot, csak néztem bambán a fejemből. Jó, nem mertem rágyújtani vagy 2 órán át, de most már merek.
Azzal fogadott a szomszéd néni amikor kimentem a lakásból, hogy az intelligens alsószomszédok egy szokásos hatalmas ordibálós veszekedés során kitépték a konyhájukban a falból a gázcsövet és elárasztották a társasházat gázzal. Állítólag szerepelt a szövegkönyvben a “Felrobbantom az egész büdös kócerájt” kifejezés is.
Még most is olyan tömény gázszag van a folyosón, hogy belefájdul az ember feje. Kiszállt a gázmű, bevitték őket a rendőrök persze, de gyanítom holnapra itt lesznek megint. Vagy már estére. És minden folytatódik tovább.
A vicces az, hogy senki nem szólt hogy tán ne annyira dohányozzak meg ne szórakozzak nyílt lánggal, mert ömlik a gáz tőlem 15 méternyire.
Magyarország (jogállam!!!), Szombathely, belváros (!!!), 21. század……
Hát köszi.
Komolyan megközelítve: Úristeeen
Viccesen megközelítve: na így kell leszoktatni a dohányzásról vazze
Örülök, hogy élsz
By: kisbaratod on Április 25, 2008
at 3:39 pm
By: ronika on Április 25, 2008
at 3:44 pm
érdekes, hogy kiben hogyan tisztázódnak le az ilyen dolgok. van aki elgondolkodik az egészen. én általában egy vállrándítással elintézem a dolgokat. akkor sem gondolkoztam el és akadtam ki a dolgokon amikor majdnem elgázoltak és akkor sem történt semmi amikor a rommá zúzott kocsiból kászálódtam ki. van aki ezen filózik van aki máson.
de azért jó, hogy nem robbantál fel
By: Hetton on Április 28, 2008
at 11:24 pm
Akartam pedig filózni, az a bamba kifejezés ült az arcomon, hogy vajon miért nem akadtam ki? Bárki akinek elmondtam, jobban kiakadt mint én. Végülis, ha majdnem meghaltam, akkor még élek!!!
By: ronika on Április 29, 2008
at 6:51 am