Tudod, mi az a bakancslista? Egy lista azokról a dolgokról, amiket meg akarsz látni, tapasztalni, élni, mielőtt “feldobod a bakancsot”. Azt hinnéd, néhány hónappal a halálod előtt már oly mindegy, de talán az a legmegfelelőbb pillanat hogy összeszedd ezeket a dolgokat, amikor megtudod, hogy napjaid-heteid meg vannak számlálva. 100 emberből 96 nem akarná előre tudni, hogy mikor fog meghalni. Bizton állíthatom: én sem. De ha a sors úgy hozza, hogy egy napon meg kell majd tudnom, akkor első dolgom lesz bakancslistát írni, most, hogy megnéztem ezt a fantasztikus mozit Morgan Freemannel és Jack Nicholsonnal. (Szeretettel ajánlom mindenkinek.)

Mostanában sok szó esett a Harmincas Listáról is: egy ugyanilyen kívánságlista, a különbség csupán annyi, hogy az ezen szereplő 30 tételt a harmincadik születésnapunkig kell teljesítenünk. Gabócám el is kezdte már írni a magáét, és a film óta nekem is egyre az jár a fejemben, hogy meg kéne írnom a saját listámat…

…Aztán ma este, miután a viharok kimosták-kisöpörték Európából a forróságot, elsétáltam a parkba a kutyámmal, és amit láttam, attól szó szerint elállt a lélegzetem. Láttad már valaha, amikor a haragoskék, vihart ígérő felhők alatt a lemenő nap vet egy utolsó pillantást a városra, csak azért, hogy egy utolsó, végtelen pillanatig bearanyozza a rendületlenül zöldellő, magukat a közelgő ősznek megadni még nem akaró lombkoronákat, és a háztetőket? Ereje csak arra elég, hogy néhány csíkot húzzon az ágakon és a leveleken, a többi árnyékban marad. Az ég a fák mögött ugyanolyan haragos, baljós és sötét, csak nyugaton nyílt meg az ablak, hogy a nap búcsút inthessen a világnak. Megálltam, és csak bámultam. És hálát éreztem. Meg boldogságot. És valamit, amit sokan úgy hívnak: Isten.

Az élet gyönyörű.

***

Take all of your wasted honor
Every little past frustration
Take all of your so-called problems
Better put them in quotations

Say what you need to say

Walking like a one man army
Fighting with the shadows in your head
Living out the same old moment
Knowing you’d be better off instead
If you could only

Say what you need to say

Have no fear for giving in
Have no fear for giving over
You better know that in the end
It’s better to say too much
Than never to say what you need to say again

Even if your hands are shaking
And your faith is broken
Even as the eyes are closing
Do it with a heart wide open

Say what you need to say