Megkockázva

Lám-lám… Hát itt volna…

Egy gyönyörű, vágtató, zabolátlan fekete telivér, lobogó sörénnyel egy harmatos réten, körben magas fák… Közel van, nagyon közel… Ez azért… nem semmi!!! Még akkor is jó, ha közben félelmetes az erő ami árad belőle…

Majd megszokja.

Vagy megszökik.

Asszem szeret 🙂 Vagymi.

Érti aki érti.

Bakker

Avagy miért van nekem mindig igazam???

Szomorú vasárnap

Miért a cím?

1. Jó volt az a cover D.

2. Ma vasárnap is van és szomorú is vagyok, úgyhogy aktuális.

Miért van vasárnap? Nyilván mert tegnap szombat volt, holnap meg hétfő lesz. Ahhhh. Ezzel körülírtam milyen szinten vagyok agyilag.

Miért szomorú? Ha tudnám, segítenék rajtam. Mindenem fáj, mert reggel 5-ig táncoltam. A fejem nem fáj egyedül, mert alig ittam és alig bagóztam közben. Ellenben tényközölhetnékem van, szokatlan módon nem elvonatkoztatva. Lássuk tehát a tényeket.

Most légy okos!

Hümm. Utálom mikor ilyen vagyok. Zizi. Hisztis. Igazságtalan. Liba. Gyerekes is. Önző. Kicsit sem megértő. Követelőző. És sértődött. Tipikus NŐ. Pfujjjjjjj. És már a tett vagy szó pillanatában is ezer százalékig tisztában vagyok vele hogy nem kéne, de mégis megteszem vagy kimondom. És tudom hogy utána mennyire ostobán fogom érezni magam. És érzem is. Saját kis gödreimet ásom nagy szorgalommal, azután rendre beléjük huppanok. Hát semmivel se lettem bölcsebb az elmúlt 10 évben? De nem ám… van ami sose változik.

A hormonszint nyilvánvalóan fordítottan arányos az IQ-val.

Nemjó

Mert persze nem lehet mindig jó se. De most másképp nemjó, mint amikor még többször volt nemjó mint jó. Most hogy többször jó, ez a nemjó nem olyan mély és nyomasztó. Kis, könnyed nemjó. De attól még itt ücsörög és nem akar hazamenni. Mint azok az idegesítő emberek akik a barátjuknak képzelnek téged, időről időre felbukkannak és elszúrják az estédet. Nem tragédia, csak bosszantó. Ez a mai kis nemjó is jól elszúrta a napomat, most azt fontolgatom, hogyan tegyem ki a szűrét.

Mert mi is az a szerelem?

Voltál már szerelmes? Most szerelmes vagy? Honnan tudod???

Definiálható-e a szerelem, és ha igen: kell-e definiálni?

Ha tudod hogy szerelmes vagy, ki kell-e mondani mindenáron?

Létezik-e, hogy te tudod hogy szerelmes vagy, mások pedig meg vannak győződve róla hogy az lehetetlen – nem vagy, nem lehetsz???

Egyáltalán: kinek mi köze hozzá?!

Egyáltalán: tudhatja-e bárki rajtad kívül?